A kiinduló helyzet alapállás a pedagógus síkjával szemben. A pedagógus az irányító, a gyerekek tükrök. A pedagógus lassan vezetett gesztusokat, mozdulatokat, mozgásokat mutat, akár természetes (például arcmasszázs, fejvakarás), akár tanult (például kartartások, testhelyzetváltások) mozgások formájában. A gyerekeknek a lehető legpontosabban, szinte vele egyszerre kell követniük tükörképszerűen. A fokozatosság elvét be kell tartani, előbb kisebb mozdulatokat érdemes bemutatni igen lassan, majd szélesebben, az egész testet bekapcsolva. Szolgálhat háttérként zene, ugyanis a lassú, csendesebb dallamok segítik a kezdő csoportokat abban, hogy nyugodtan végezzék a feladatot. (3. kép)