• A gyerekeket hagyni kell önfeledten játszani, dönteni.
• Engedni kell, hogy a gyerekek a játékhelyzeteket önállóan, segítség nélkül vagy minimális segítséggel oldják meg (pl. kérdések segítségével).
• Nem szabad túlszabályozni, mértéktelenül korlátozni a gyerekek egymás közötti játékát.
• Nincs rossz megoldás, csak tapasztalatszerzés.
• Minden tevékenységet a tanulási folyamat részeként kell megragadni – így a különböző mérkőzéseken, tornákon, bajnokságokban való részvételt és eredményt.

A pályákon a rendelkezésre álló terület méretétől és a gyerekek számától függően játszhatóak kisjátékok és 4:4 elleni mérkőzésjátékok is. Lehet olyan foglalkozást is szervezni, ahol csak pályák vannak. Ilyenkor a különböző méretű pályákon a játék történhet kapukra, vonalakra, bójákra stb. A kisjátékok megvalósíthatók különböző létszámban és különböző szabályokkal. Például 2:2 elleni játék, ahol a védekező csapat egyik tagjának mindig vissza kell futnia a saját kapujába, így a mezőnyben egy 2:1 elleni játék alakul ki.

A műhelyekben különböző technikai elemek gyakorlása történhet. A műhelyállomások nagysága függ a gyakorlat jellegétől, a rendelkezésre álló terület méretétől és a gyerekek létszámától.

Az egész foglalkozás történhet egy nagy cél gyakorlása érdekében. Például a labdabirtoklás alapjait szeretnénk gyakoroltatni. Ezért a műhelyállomásokon a labdabirtokláshoz szükséges egyéni és csoportos technikai elemek gyakoroltatása folyik, mint például labdavezetés, cselezés, átadások, átvételek. A kisjátékok pályáin olyan szabályok vannak érvényben, amelyek a labdabirtoklást erősítik, például 3 csapaton belüli passz az ellenfél közbeérése nélkül plusz gólnak számít.
A mérkőzésjátékoknál azonban már engedjük a gyerekeket teljesen szabadon játszani!

A fesztivál-, illetve műhelyalapú foglalkozás tartalmaz:

• pályákat, ahol kisjátékok, mérkőzésjátékok zajlanak;
• műhelyeket, ahol technikai elemek gyakorlása folyik.

A fesztivál jellegű foglalkozás egyik sajátossága, hogy annak helyszínein számos segédeszköz használható, gyakorlatilag a szertár szinte minden darabja felhasználható valamilyen futballt segítő eszközként.
A kapuk lehetnek különböző méretű valódi kapuk (mini kapu, kézilabdakapu stb.), illetve lehetnek zsámolyok, szekrényfelsőrész, pad is. Mindegyiknek megvan a maga sajátossága, a találati felület mérete és formája már önmagában változatos élményt ígér a gyerekeknek.

A pályák és műhelyek kijelölésére általánosságban a jelzőbóják használhatóak, de bátran használhatjuk a tornaterem vagy a kinti sportpálya vonalait is.

A fesztivál jellegű foglalkozásokon több mérkőzéshelyszín is van, ezeken a játékterületeken elengedhetetlen a gyerekek csapatonkénti megkülönböztetése. Érdemes már a foglalkozás elején kiosztani a jelzőtrikókat vagy szalagokat, és az állomások közti forgásokat úgy szervezni, hogy a trikókat/szalagokat már ne kelljen cserélgetni.
A különböző műhely- és játékállomásokon, amennyiben van rá módunk, használjunk különböző méretű és anyagú labdákat. A különböző pattanási tulajdonságú labdák nagyfokú alkalmazkodásra késztetik a gyerekeket.

A fesztivál jellegű foglalkozások eszközszükséglete (a fentieket összefoglalva):

• Kapuk: minden biztonsággal rögzíthető kaputípus megfelelő.
• Pályakijelölés: vonalak, szalag, jelzőbóják.
• Csapatok megkülönböztetése: különböző színű megkülönböztető trikó vagy szalag.
• Labdák: 3-as, 4- es méretű labdák, különböző anyagokból.
• Mérkőzésjáték: egy mérkőzéslabda és egy pár kapu.
• Műhelymunka: a gyakorlatoktól függően (futball-labdák, jelzőbóják, kiskapuk, egyéb segédeszközök).

A szervezés a tervezéssel indul. Alapvető információként tudjuk azt, hogy mekkora létszámban lesznek jelen a foglalkozáson a tanulók és mekkora terület áll rendelkezésünkre. Ezen kívül a gyerekek tudásszintje és az elérni kívánt cél is befolyásolja a tervezést. A kialakított csoportok ideálisan 3-4 főből állnak, így a műhelyállomásokon és a kisjátékállomásokon is ilyen létszámmal kell számolni a feladat megtervezésénél. A kisjátékok némelyikénél két csoport tartózkodik egyszerre egy műhelyállomáson, így azok esetében 6-8 fővel számolhatunk. A mérkőzésjátékok helyszínein szintén két csoport van egyszerre, így itt is a 6-8 fővel lehet tervezni.
Az elérni kívánt cél lehetőleg kicsivel legyen magasabb a gyerekek tudásszintjénél, mert az elsajátítás lehetősége ilyenkor erős motiváló tényező. Kihívásnak tekintik a feladatokat, ezáltal azok nem lesznek sem unalmasak, sem megvalósíthatatlanul nehezek. A terület nagyságának növelésével lehet könnyíteni a gyakorlat vagy játék nehézségi fokán. Minél jobban megy egy-egy gyakorlat vagy játék, annál kisebbre lehet venni a területet addig, ameddig még megvalósítható vele az elérni kívánt cél.
A rendelkezésünkre álló eszközökkel színesebbé tudjuk tenni a foglalkozást, illetve segíteni tudjuk a kívánt cél elérését. Az eszközöknél figyeljünk arra, hogy azok balesetmentesen használhatóak legyenek! Csak annyi eszközt használjunk, amennyi feltétlenül szükséges, mert a túlzsúfolt tér elveheti a játék örömét!

A fesztivál jellegű foglalkozás tervezését az alábbi tényezők határozzák meg:

• a rendelkezésünkre álló tér nagysága,
• a gyerekek létszáma,
• a gyerekek tudásszintje,
• a foglalkozással elérni kívánt cél,
• a rendelkezésünkre álló eszközök.

Mindezek ismeretében a főbb tervezési, program-előkészítési feladatok

• Progresszív építkezés a tanulói önállóság, a terület és a segítők számának függvényében.
• Szervezői csapat összeállítása. A segítők lehetnek idősebb tanulók, szülők vagy kollégák.
• Feladatleírások elkészítése. A feladatok pontos megértését segíthetik feladatkártyák, így a gyerekek tudni fogják, mit kell az adott területen csinálni.
• Pályaméretek, pályabeosztás, pályák közötti csere meghatározása.
• A menetrend és időbeosztás meghatározása.
• Infrastruktúra szervezése, segédeszközök biztosítása.
• A várható baleseti kockázat elemzése, minimalizálása.

Tanácsok, ötletek műhelyállomások és pályaállomások szervezéséhez

• A műhelymunkák és a pályaállomások számának meghatározásakor a tanulók számát és tudásszintjét is vegyük figyelembe!
• A pályák mérete a tanulók életkorától, tudásszintjétől és számától függ.
• A pályákat és a műhelyeket jelölni (számozni) kell.
• A pályákon különböző típusú kapuk használhatók.
• A mérkőzések kapus nélkül játszhatók.
• A műhelymunka-állomások helyét a pályák között célszerű kialakítani.
• A műhelymunkában elsősorban a technikai képzés domináljon, figyelembe véve a gyerekek alapkészségeit, képzettségi szintjüket!
• A műhelymunka típusát és tárgyát a szervező (pedagógus) határozza meg.
• A műhelyekben folyó munkát koordinálni kell (gyakorlatok fajtája, egymásra épülése stb.).
• A csoportok előre meghatározott sorrendben és időbeosztás szerint cserélgessék a pályákat, váltsanak a gyakorlatok és a játék között!
• Jó, ha a mérkőzéseket pedagógusok vezetik.
• A gyerekeknek a kisjátékokban meghatározott időközönként cserélniük kell a pozíciókat.
• A mérkőzések, játékok eredményeit ne rögzítsük, ne legyen rangsorolás!
• Fontos a szünetek beiktatása. A regenerálódásra és a folyadékpótlásra megfelelő időt kell biztosítani.