A gyakorlat az órák végén vagy a délutáni foglalkozások valamelyikének lezárásakor alkalmazható eredményesen. Figyeljünk arra, hogy az átélés hatását ne befolyásolják egymásra torlódó feladatok! A tanulók ülve, kényelmesen elhelyezkedve hallgatják az instrukciót, miközben figyelmük önmagukra irányul. A szem behunyása csak akkor ajánlott, ha nem kényszerből történik, hanem spontán vágy hozza létre. Ezt mondjuk a tanulóknak (lassan, tagoltan, nyugodt, békés hangvétellel):

Helyezkedj el jó kényelmesen! Hagyd, hogy a tested ebben a helyzetében megtalálja a kényelmét, biztonságát! Gondolatban vedd sorra tested izmait, a lábadtól a lábszáron át a comb és csípő vonalában felfelé, a medence, a has, a hát, a mellkas, a vállak, a nyak, a fej izmait, és hagyd, hogy annyira lazuljanak el, amennyire itt és most erre képesek, ami jó a szervezetednek, önmagadnak! Engedd el az akarás gondolatát, és vedd fel az önátadás szándékát! Engedd és hagyd, hogy szinte belemerülj abba a békés belvilágba, amelyben megtalálod azt a biztonságos, meghitt helyszínt, amelyben már megtapasztaltad máskor is, milyen jól érzi magát egész lényed! Keresd meg azt az emléket, helyszínt, legyen az kinn a világban bárhol vagy benn az otthonodban, legyen az gyermekkorod kedves emléke vagy életed kitüntetett élménye, amely feledhetetlenül jó, kellemes, biztonságot sugall és fel tudsz oldódni benne! … Ha megtaláltad, idézd lelki szemed elé minél részletesebben, pontosabban, mélyebben, ahogyan most is átérzed, látod, megéled azt a különösen meghitt és boldog érzést, ebbe engedd magad belemerülni, és hagyd, hogy feltöltekezz, meríts belőle békét, biztonságot, energiát! … Hagyd magad belefeledkezni, csak engedd és fogadd el, ami történik…! Adj magadnak ehhez időt… (Egy perc csend után folytatjuk.) …és most indulj el visszafelé a belvilágból, és hozd magaddal azt a legjobb érzést, amit átéltél. Érezd magadban a derűt és az erőt! … Megérkeztél. Nyújtózz egy nagyot, jólesőt! … Kedves egészségedre!