A tíz éves gyermek a prepubertásból a pubertásba váltás küszöbéhez érkezett. Fejlődési szempontból ez a gyorsuló testi növekedés, a testtartásváltozás kritikus ideje, lelkileg pedig ez a baráti kapcsolatok aktivizálódásának fázisa, a későbbi egyenrangú kapcsolatok gyakorlásának ideje. A serdülésbe átívelő, gyakran viharosan gyors változás a biológiai ivaréréssel együtt a pszichoszexuális bontakozást hozza magával. A pubertás korai szakasza (10–12 éves kor), középső (13–15) és késői, érett szakasza (16–18) átível az iskolarendszer szerinti tagoláson. Az egyenlőtlen fejlődés szabálya értelmében pedig lehetséges 18 éves éretlen és 16 éves érettebb szintű személyiségállapot. A 10–14 éves korosztály számára ajánlható gyakorlatok a serdülés korai és középső szakaszának jellemzőihez illeszkednek.
A serdülés korai szakasza a másodlagos nemi jellegek kialakulásával elsősorban a testi változásokat teszi szembetűnővé. A fiúk és lányok közötti különbségek már hangsúlyozódnak, a lányok korábban érnek be a női testiségi és szerepszintbe, mint a fiúk. A gátlások, érzelmi zűrzavarok, az önismereti bizonytalanságok, az önbizalom hiánya és a kompenzáló önhangsúlyozás egyaránt jellemző lehet, az identitás (önazonosság) fokozatosan épül, az énképben a mások által visszatükrözött és az ideál-énnek nagy szerepe van. A testi ideálok (igazi férfi, igazi nő a korszellem és divat üzenetei szerint) és az öltözködésben kifejezésre jutó odatartozás (egyenöltözék, divatholmi) szinte felismerhetővé teszi, hogy a fiatal hol tart a serdülésben. A középső szakasz már átível a középiskoláskorba. Jelentősebb történései mégis az általános iskolai időszakban mennek végbe. Ebben az időszakban erőteljessé válik az önismereti igény, a testi változások fokozott figyelme, de már a férfi-női jellegzetességek mentén (például izomerő, mell esztétikuma), a másik nem felé forduló érdeklődés és aktivitás, a tetszés vágyával. A gondolkodás az absztrakciós képesség differenciálódásával együtt a női (érzelmi agyi) és férfi (racionális) típus jellegzetességeit hordozza. A tesztoszteron (férfi nemi hormon) a viselkedési dominancia szükségletét alakítja ki a fiúkban (vetélkedés, versengés), az ösztrogén (női nemi hormon) pedig a lányok érzelemvezérelt érzékenységeit, dramatizáló attitűdjeit állítja előtérbe. Fokozatosan kialakul a pályaválasztási érdeklődés is a továbbtanulás kérdőjeleivel, és ez a teljesítménymotiváció mozgatóerejévé (vagy gátló lelki blokkjává) válhat.
Mindezen jellegzetességek miatt a stresszkezelésben is jellegzetes elvárásokkal és követendő feladatokkal találkozunk. A testi önmegfigyelés természetes útját pozitív irányvételű introspekcióval kell tréningeznünk, így a bemelegítő légzésgyakorlatokkal, a testi önmegfigyelés egészséges lépéseivel kell ráhangolnunk őket a tudatosító testi önismeretre, az átélések elmondási, kifejezési, közlési képességére. Tanácsos megadnunk a gyakorlatok „ünnepélyességét”, méltóságát, megmagyarázva a fiataloknak a hatás idegrendszeri és lelki útját, érthetővé téve az alkalmazás miértjét és hasznát. Helyes, ha a gyakorlatok bevezetése előtt elmondjuk, miért szükséges a testi érzések figyelése, követése, miért érdemes „befelé figyelni”, hogyan működik az érzelmi agy, és miképp válaszol a test az „üzenetekre”, ha azokat koncentratív figyelem (önmegfigyelés) útján juttatjuk el önmagunkhoz, önmagunkba. Ezzel a tudatosító megnyeréssel elérjük, hogy értve és szívesen végezzék a fiatalok az ajánlott gyakorlatokat. Ezeket az alábbiakban az alkalmazás célja szerinti csoportosításban közöljük.