Ebben a tematikai egységben megismerjük a 3:3 (1–2. évfolyam) és a 4:4 (3–4. évfolyam)6 elleni mérkőzésjátékok előkészületeit és a mérkőzés-szervezés folyamatát. Áttekintjük a játékban megjelenő posztok – és a posztokon játszó tanulók – feladatait. Fontos szempont lesz a támadás és védekezés taktikai megoldásainak lehetőségei és elemzései. Milyen lehetséges módjai vannak a tanult technikai és taktikai elemek játékhelyzetben történő komplex alkalmazásának (ld. kisjátékok). A mérkőzésjátékok azok az órarészek, ahol kiemelten fontos szempont, hogy a játék minden tanuló számára a pozitív játékélmény lehetőségét adja, és az ezzel kialakítsa, növelje az érzelmi kötödést a kézilabdához. Ennek érdekében továbbra is alapvető jelentőségű a kontrollált versenyhelyzetek és a tanuló önmagához mért fejlődésének hangsúlyozása mind a készségfejlődésben, mind a játéktudatosság fejlődésében. A mérkőzésjáték-szituációk lehetőséget biztosítanak annak megtanítására és érzékeltetésére, hogy kellő mértékű asszertivitás (de nem agresszió) nélkül nehezebb érvényesülni a sportban, és az élet más területein. Azt azonban fontos megértetni és megláttatni a tanulókkal, hogy hol a határa az agressziónak, amelynek átlépése esetén azonnal be kell avatkozni. A mérkőzések eredményei okozta érzelmi állapotok, a sikerek és a kudarcok kezelése, a düh és a túlfűtöttség tudatos kontrollja, önszabályozási mechanizmusainak kialakítása fontos személyiségfejlesztési feladatok ebben az életkorban is. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy kontrollált versenyhelyzeteket kell teremtenünk a foglalkozásokon, ahol a hangsúly a tanulási szempontokon van és nem magán a versenyhelyzeten.
6 A játéktevékenység során jelölt játékosok száma minden esetben csak a mezőnyjátékosokra vonatkozik. Kapus – ha a játékban van – plusz egy játékosként értendő.
A kontrollált versenyhelyzet kialakítása érdekében alkalmazható játékmódosítási szempontok:
3:3 elleni mérkőzésjátékok esetén (1–2. évfolyamon)
Különböző, könnyítést és sikerélményt célzó megkötések, szabálymódosítások alkalmazásával (pl. indulócsel tanulásakor a védők nem használhatják a kezüket – ez védekezés és támadás szempontjából is hasznos a lábmunkát tekintve)
Különböző játéktérmérettel és -formával (a tornaterem adottságainak kihasználása, pl. több pálya kijelölése keresztbe, több gyermek mozog egyszerre)
Kapuk számának, méretének, elhelyezésének változtatásával (pl. mobilis, felfújható kiskapuk alkalmazása)
Gólszerzés módjainak megkötéseivel (az adott óra tanulási szempontja szerint, pl. meghatározott cselből)
Az eredményszámítás meglétével (van vagy nincs)
Az eredményszámítás módjának változtatásával (pl. gyakorolt technikai elemből született gól 2 pontot ér, nem lehet nagyobb a különbség 2-nél)
Meghatározott átadásszámból – vagy azon belül – szerzett találatok érvényessége a pontszámításban.
4:4 elleni mérkőzésjátékok esetén (3–4. évfolyamon)
Különböző könnyítést és sikerélményt célzó megkötések, szabálymódosítások alkalmazásával
Különböző játéktérmérettel és -formával
Kapuk számának, méretének, elhelyezésének változtatásával
Gólszerzés módjainak megkötéseivel
Az eredményszámítás meglétével (van vagy nincs)
Az eredményszámítás módjának változtatásával
Játékoscserék módjának változtatásával (pl. aki gólt kapott, cserél egy másik csapattal; aki gólt lőtt, cserél egy társával – nem mindig ugyanazok állnak egymás mellett)
Egyéb eszközök bekapcsolásával (pl. hulahopp karikába való betalálással érnek el gólt; más típusú labdával történő játék, pl. fittball)
Esélykiegyenlítés módjának változtatásával (pl. több csapatvariációt kipróbálva, nem állandó csapatok alkalmazásával, a gólszerző átáll stb.)
Taktikai ismeretek
1–2. évfolyam
Mérkőzésjátékokban az alábbi játékhelyzetek megoldása:
a támadónak a labda birtoklása és a célfelület elérése, gólszerzés;
a védőnek a labda megszerzése, a célfelület elérésének, a gólszerzésnek megakadályozása;
támadásban a labda megszerzésére, megkapására, átvételére, megtartására, birtoklására, továbbítására irányuló tevékenység;
védekezésben nyomásgyakorlás a labdás ellenfélre vagy helyezkedés a labda és a saját kapu, célfelület közé;
labdavesztés esetén a labda azonnali visszaszerzésére irányuló törekvés és az ellenfél megakadályozása a gólszerzésben (a támadó és a célfelület közé történő helyezkedés).
3–4. évfolyam
Mérkőzésjátékokban az alábbi játékhelyzetek megoldásai:
támadásban a labda megszerzésére, megkapására, átvételére, megtartására, birtoklására, továbbítására és a célfelület elérésére irányuló tevékenység;
védekezésben nyomásgyakorlás a labdás ellenfélre és labdaszerzésre irányuló tevékenység, helyezkedés a labda és a saját kapu, célfelület közé;
labdavesztés esetén a labda azonnali visszaszerzésére irányuló törekvés és az ellenfél megakadályozása a gólszerzésben (a támadó és a célfelület közé történő helyezkedés);
létszámelőnyös vagy -hátrányos helyzetben történő támadó-, védőtevékenység megoldási lehetőségeinek, feladatainak ismerete;
minden (szivacskézilabdában használt) pozícióban való elégséges játékismeret technikában és taktikában.
Bár a posztspecifikus képzés nem része a szivacskézilabdázásnak, azonban a mérkőzésjátékok során érdemes bemutatni, tudatosítani a különböző posztokat, azok szerepeit, jellemzőit. A szivacskézilabdázás során fontos szempont, hogy minden tanuló minden poszton kipróbálhassa magát a játékok során. Ahhoz, hogy megfelelő visszajelzéseket adhassunk tanítványainknak a posztokat illetően, az alábbi technikai és taktikai szempontokat javasoljuk alkalmazni:
Posztspecifikus összetevők:
Szélsők: oldalvonalhoz történő helyezkedés – szélességi játék fontossága; beugrás szöge (kapuelőtér csúcsa felé történő beugrás), hogy a kapura lövés minél előnyösebb helyzetben történjen; cselek alkalmazása – társ és önmaga helyzetbehozatala céljából;
Irányító: középről történő elindulás, távolságtartás a csapattársaihoz képest, ne legyen egyik szélső játékosához sem közel; labda nélküli elindulás; cselek alkalmazása – társ és önmaga helyzetbehozatala céljából; beugrás a kapuhoz képest valamelyik irányba; változatos lövőtechnikák: talajról, felugrásból
Beálló7: helyezkedés a megjátszható területek elfoglalására; lövő kézzel ellentétes oldalra történő befordulással beugrásból kapura lövés; lövést követő sérülésmentesen talajra érkezés.
Átlövők: védők fölötti felugrásos lövéssel történő átlövés; kitámasztásos lövés helyes alkalmazása; változatos cselek ismerete és azok megfelelő szituációban való alkalmazása; beálló zárásának észrevétele; labda nélküli elindulás; betörés/áttörés felvállalása; bejátszás lehetősége
Támadás taktikai megoldásai
Két védő közé való rátörés (vagy helyzetig, vagy átadásig a társának); társ indítása; labda nélküli elindulás; védő kikerülése elölről vagy hátulról; szélről történő befutás az üres területre
Védekezés taktikai megoldásai
Félpályás, illetve egész pályás emberfogásos védekezés lehetőségei – támadó és labda között kell elhelyezkedni a támadóhoz közel; ütközés felvállalása; védekező lábmunka használata – ütközés után követni a labdás támadót lábbal; szem a követendő játékoson legyen; labdaszerzés lehetősége
Megjegyzés: Az imént felsorolt szempontok meglehetősen összetetten mutatják be a szivacskézilabda taktikai sajátosságait, „finomságait”, ezért azt javasoljuk, hogy a szempontok közül mindig csak egyet-egyet válasszunk tanulási fókuszként.
Javasolt módszertani szempontok a mérkőzésjátékok lebonyolításához:
Minden tanuló azonos tanulási lehetőséget kapjon (játékidő, posztok, pedagógusi figyelem stb.)!
A lehető legkevesebb időt töltsék passzívan tanítványaink!
A pihenő csapatoknak is adjunk feladatot, vagy rövidítsük le a csereidőszakot!
Mindenki minden poszton próbálja ki magát!
Minden játék során pontosan fogalmazzuk meg a tanulási szempontot, azaz, hogy mit várunk a tanulóktól!
A mérkőzésjátékok körülményeit az óra tanulási szempontjának megfelelően válasszuk!
Játék közben rengeteget lehet tanulni, hagyjunk elegendő játékidőt! (Szabad játékot is!)
Az egyéni majd páros technikai elemek a kisjátékokon keresztül felépítve, a mérkőzésjátékokban jelentkeznek a legkomplexebben – ez a cél.
Csapatalakítás módszerpedagógusól bővebben a 13. tematikai egységben esik szó.
7 Megjegyzés: a bevetődéses lövés nem képezi a kerettanterv anyagát, azzal kapcsolatban a következőket írja: Beálló pozícióban – Helyezkedése közben törekedjen a megjátszható területek elfoglalására. Legyen képes a lövő kézzel ellentétes oldalra történő befordulással beugrásból kapura lőni. Tudjon a lövést követően sérülésmentesen talajra érkezni.