[1]      Meinel, K. – Schnabel, G. (1977): Bewegungslehre: Abriß einer Theorie der sportlichen Motorik unter pädagogischem Aspekt. Volk und Wissen, Berlin.

[2]      Singer, R. N. – Dick, W. (1974): Teaching physical education: A systems approach. Houghton Mifflin, Boston.

[3]      Bloom, B. S. – Engelhart, M. D. – Furst, E. J. – Hill, W. H. – Krathwohl, D. R. (1956): Taxonomy of educational objectives: The classification of educational goals. (Handbook I: Cognitive domain.) David McKay Company, New York.

[4]      Caspersen, C. J. – Powell, K. E. – Christenson, G. M. (1985): Physical Activity, Exercise, and Physical Fitness: Definitions and Distinctions for Health-Related Research. Public Health Reports. 100. 2. sz. 126–131.

[5]      McArdle, W. D. – Catch, F. I. – Catch, V. L. (2007): Exercise physiology – Energy, Nutrition and Human Performance. (6th ed.) Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia.

[6]      Marshall, S. J. – Welk, G. J. (2008): Conceptualization of youth physical activity and sedentary behaviour – Definitions and measurement. In: Smith, A. L. – Biddle, S. J. H.: Youth Physical activity and sedentary behavior Challanges and Solutions. Human Kinetics, Champaign, Illinois. 3–29.

[7]      Ainsworth, B. E. – Haskell, W. L. – Whitt, M. C. – Irwin, M. L. – Swartz, A. M. – Strath, S. J. – O’brien, W. L. – Bassett Jr., D. R. – Schmitz, K. H. – Emplalncourt, P. O. – Jacobs Jr., D. R. – Leon, A. S. (2000): Compendium of Physical Activities: an update of activity codes and MET intensities. Medicine and Science in Sports and Exercise. 32. 9. sz. 498–516.

[8]      Kaj Mónika – Csányi Tamás – Karsai István – Marton Orsolya (2014): Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT^®) alkalmazásához. MDSZ – Testnevelés Módszertani Könyvek (Csányi Tamás főszerk.), Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.

[9]      Centers for Disease Control and Prevention (CDC): U.S. physical activity statistics definitions.
http://www.cdc.gov/physicalactivity/everyone/glossary/index.html (letöltve: 2014. 11. 17.)

[10]   Corbin, C. B. – Welk, G. J. – Corbin, W. R. – Welk, K. A. (2013): Concepts of Fitness and Wellness – A Comprehensive Lifestyle Approach. (10th ed.) McGraw-Hill, New York.

[11]   Csányi Tamás (2012): Komplex intézményi mozgásprogramok a gyermekek egészségmagatartásának formálásában. In: Darvay Sarolta (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 92–100.

[12]   Strong, W. B. – Malina, R. M. – Blimkie, C. J. R. – Daniels, S. R. – Dishman, R. K. – Gutin, B. – Hergenroeder, A. C. – Must, A. – Nixon, P. A. – Pivarnik, J. M. – Rowland, T. – Trost, S. – Trudeau, F. (2005): Evidence based physical activity for school-age youth. Journal of Pediatrics. 146. 6. sz. 732–737.

[13]   Hannaford, C. (1995): Smart moves: Why learning is not all in your head. Great Ocean, Arlington, Virginia

[14]   Ratey, J. J. (2008): Spark: The revolutionary new science of exercise and the brain. Hachette Digital, Inc.

[15]   Hillman, C. H. – Erickson, K. I. – Kramer, A. F. (2008): Be smart, exercise your heart: exercise effects on brain and cognition. Nature Reviews Neuroscience. 9. 1. sz. 58–65.

[16]   Sibley, B. A. – Etnier, J. L. (2003): The relationship between physical activity and cognition in children: a meta-analysis. Pediatric Exercise Science. 15. 3. sz. 243–256.

[17]   Carlson, S. A. – Fulton, J. E. – Lee, S. M. – Maynard, L. M. – Brown, D. R. – Kohl III, H. W. –Dietz, W. H. (2008): Physical education and academic achievement in elementary school: data from the early childhood longitudinal study. American Journal of Public Health. 98. 4. sz. 721.

[18]   Grissom, J. B. (2005): Physical Fitness and Academic Achievement. Journal of Exercise Physiology online. 8. 1. sz. 11–25.

[19]   Welk, G. J. – Jackson, A. W. – Morrow, J. R. – Haskell Jr., W. H. – Meredith, M. D. – Cooper, K. H. (2010): The association of health-related fitness with indicators of academic performance in Texas schools. Research Quarterly for Exercise and Sport. 81. sup3. 16–23.

[20]   Sallis, J. F. – McKenzie, T. L. – Kolody, B. – Lewis, M. – Marshall, S – Rosengard, P. (1999): Effects of Health-Related Physical Education on Academic Achievement: Project SPARK. Research Quarterly for Exercise and Sport. 70. 2. sz. 127–134.

[21]   Raviv, S. – Reches, I. – Hecht, O. (1994): Effects of activities in the motor-cognitive-learning center on academic achievements, psychomotor andemotional development of children (aged 5–7). Journal of Physical Education and Sport Science. (Israel) 2. 50–84.

[22]   World Health Organization (2010): Global recommendations on physical activity for health.

[23]   Corbin, C. B. – Pangrazi, R. P. (2003): Guidelines for appropriate physical activity for elementary school children. Update. NASPE, Reston, Virginia.

[24]   110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

[25]   7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról.

[26]   Rétsági Erzsébet (2015): MT-Minőségi testnevelés avagy mindenki testnevelése. Mindenki testnevelése avagy minőségi testnevelés. Elméleti alapok. In: Révész László – Csányi Tamás (szerk.): Tudományos alapok a testnevelés tanításához. I. kötet: Szemelvények a testnevelés, a testmozgás és az iskolai sport tárgyköréből. Társadalom-, természet- és orvostudományi nézőpontok. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.

[27]   Makszin Imre (2002): A testnevelés elmélete és módszertana. Dialóg Campus, Budapest–Pécs.

[28]   Hamar Pál (2008): Egy kifelejtett kulcskompetencia nyomában. Új Pedagógiai Szemle. 58. 8-9. sz. 87–95.

[29]   Rétsági Erzsébet – H. Ekler Judit – Nádori László – Woth Péter – Gáspár Mihály – Gáldi Gábor – Szegnerné Dancs Henriette (2011): Sportelméleti Ismeretek. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs
http://www.jgypk.u-szeged.hu/dok/tamopsport/Nadori-Dancs-Retsagi-Ekler-Gaspar%20-%20Sportelmeleti%20ismeretek/sportelmelet.html (letöltve: 2014. 11. 17.)

[30]   Anderson, L. W. – Krathwohl, D. R. (szerk.) (2001): A taxonomy for learning, teaching and assessing: A revision of Bloom’s Taxonomy of educational objectives. (Complete edition), Longman, New York.

[31]   Bloom, B. S. – Engelhart, M. D. – Furst, E. J. – Hill, W. H. – Krathwohl, D. R. (1956): Taxonomy of educational objectives: The classification of educational goals. (Handbook I: Cognitive domain) David McKay Company, New York.

[32]   Manios, Y. – Costarelli, V. – Kolotourou, M. – Kondakis, K. – Tzavara, C. – Moschonis, G. (2007): Prevalence of obesity in preschool Greek children, in relation to parental characteristics and region of residence. BMC Public Health. 7. 178.

[33]   Telama, R. – Yang, X. – Laakso, L. – Viikari, J. (1997): Physical activity in childhood and adolescence as predictor of physical activity in young adulthood. American Journal of Preventive Medicine. 13. 4. sz. 317–323.

[34]   Ortega, F. B. – Ruiz, J. R. – Castillo, M. J. – Sjöström, M. (2007). Physical fitness in childhood and adolescence: a powerful marker of health. International Journal of Obesity. 32. 1. sz. 1–11.

[35]   Tomkinson, G. R. – Olds, T. S. (szerk.) (2007): Pediatric Fitness. Secular Trends and Geographic Variability. Medicine and Sport Science. (Karger, Basel) 50. 46–66.

[36]   Mészáros, J. – Mahmoud, O. – Szabó T. (1999): Secular trend and motor performance scores in Hungarian school-boys. Facta Universitatis Physical Education. 1. 6. sz. 43–49.

[37]   World Health Organization (2014): Health for the World’s Adolescents – A second chance in the second decade. WHO Document Production Services, Geneva, Switzerland.

[38]   McKenzie, T. L. – Li, D. – Derby, C. A. – Webber, L. S. – Luepker, R. V. – Cribb, P. (2003): Maintenance of effects of the CATCH Physical Education Program: results from the CATCH-ON Study. Health Education & Behavior. 30. 4. sz. 447–462.

[39]   Scruggs, P. W. (2007): Middle school physical education physical activity quantification: a pedometer steps/min guideline. Research quarterly for exercise and sport. 78. 4. sz. 284–292.

[40]   Scruggs, P. W. – Mungen, J. D. – Oh, Y. (2010): Quantifying moderate to vigorous physical activity in high school physical education: A pedometer steps/minute standard. Measurement in Physical Education and Exercise Science. 14. 2. sz. 104–115.

[41]   Cardon, G. – Verstraete, S. – De Clercq, D. – De Bourdeaudhuij, I. (2004): Physical activity levels in elementary-school physical education: A comparison of swimming and nonswimming classes. Journal of Teaching in Physical Education. 23. 3. sz. 252–263.

[42]   Friedman, S. L. – Belsky, J. – Booth, C. – Bradley, R. E. – Brownell, A. – Campbell, S. B. (et al.) (2003): Frequency and intensity of activity of third-grade children in physical education. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine. 157. 2. sz. 185–190.

[43]   Warburton, P. – Woods, J. (1996): Observation of children’s physical activity levels during primary school physical education lessons. European Journal of Physical Education. 1. 1-2. sz. 56–65.

[44]   Kahn, E. B. – Ramsey, L. T. – Brownson, R. C. – Heath, G. W. – Howze, E. H. – Powell, K. E. (et al.) (2002): The effectiveness of interventions to increase physical activity: A systematic review. American Journal of Preventive Medicine. 22. 4. sz. 73–107.

[45]   Sallis, J. F. – McKenzie, T. L. – Alcaraz, J. E. – Kolody, B. – Faucette, N. – Hovell, M. F. (1997): The effects of a 2-year physical education program (SPARK) on physical activity and fitness in elementary school students. Sports, Play and Active Recreation for Kids. American Journal of Public ­Health. 87. 8. sz. 1328–1334.

[46]   Verstraete, S. J. – Cardon, G. M. – De Clercq, D. L. – De Bourdeaudhuij, I. M. (2007): Effectiveness of a two-year health-related physical education intervention in elementary schools. Journal of Teaching in Physical Education. 26. 1. sz. 20–34.

[47]   Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa – Hajnal Ágnes (2006): Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe. In: Kopp M. – Kovács, M. E. (szerk): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest. 116–126.

[48]   Költő András – Kökönyei Gyöngyi (2011): Szubjektív jóllét. In: Németh Ágnes – Költő András (szerk.): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. (Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló kutatás 2010. évi felméréséről készült nemzeti jelentés). Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 67–76.

[49]   Kökönyei Gyöngyi (2003): Szubjektív jóllét. In: Aszmann A. (szerk.): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása – Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat, „Nemzeti jelentés” 2002. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 93–108.

[50]   Peeters, A – Barendregt J. J. – Willekens, F – Mackenbach J. P. – Al Mamun, A. – Bonneux, L. (2003): Obesity in adulthood and its consequences for life expectancy: A life-table analysis. Annals of Internal Medicine. 138. 1. sz. 24–32.

[51]   Haskell, W. L. – Lee, I. M. – Pate, R. R. – Powell, K. E. – Blair, S. N. – Franklin, B. A. – Macera, C. A., – Heath, G. W. – Thompson, P. D. – Bauman, A. (2007): Physical activity and public health: updated recommendation for adults from the American College of Sports Medicine and the American Heart Association. Circulation. 116. 9. sz. 1081–1093.

[52]   OTÁP – Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (2009) http://www.oeti.hu/download/nationaldiet.pdf (letöltve: 2014. 06. 12.)

[53]   WHO Global Health Observatory Data Repository [online database]. Geneva, World Health Organization, 2013. http://apps.who.int/gho/data/view.main (letöltve: 2014. 11. 17.)

[54]   OECD (2012): Health at a Glance: Europe 2012. OECD Publishing.

[55]   World Health Organization (2013): Country profiles on nutrition, physical activity and obesity in the 53 WHO European Region Member States – Methodology and Summary WHO Regional Office for Europe, Coppenhagen, Denmark.

[56]   Currie, C. és mtsai. (szerk.) (2004): Young People’s Health in Context: international report from the HBSC 2001/02 survey. (Health Policy for Children and Adolescents, No. 4), WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, Denmark.

[57]   Currie, C. – Gabhainn, N. S. – Godeau, E. – Roberts, C. – Smith, R. – Currie, D. – Pickett, W. – Richter, M. – Morgan, A. – Barnekow, V. (szerk.) (2008): Inequalities in young people’s health: HBSC international report from the 2005/06 Survey. (Health Policy for Children and Adolescents, No. 5), WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, Denmark.

[58]   Currie, C. és mtsai. (szerk.) (2012): Social determinants of health and well-being among young people. Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) study: international report from the 2009/2010 survey. (Health Policy for Children and Adolescents, No. 6), WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, Denmark.

[59]   Stamatakis, E. – Primatesta, P. – Chinn, S. – Rona, R. – Falascheti, E. (2005): Overweight and obesity trends from 1974 to 2003 in English children: what is the role of socioeconomic factors? Archives of Diesase in Childhood. 90. 10. sz. 999–1004.

[60]   Moreno, L. A. – Mesana, M. I. – Fleta, J. – Ruiz, J. R. – González-Gross, M. – Sarría, A. – Marcos, A. – Bueno, M. – AVENA Study Group (2005): Overweight, obesity and body fat composition in spanish adolescents. The AVENA Study. Annals of Nutrition & Metabolism. 49. 2. sz. 71–76.

[61]   Olds, T. – Maher, C. – Zumin, S. – Peneau, S. – Lioret, S. et al. (2011): Evidence that the prevalence of childhood overweight is plateauing: data from nine countries. International Journal of Pediatric Obesity. 6. 5-6. sz. 342–360.

[62]   Blüher, S. – Meigen, C. – Gausche. R. et al. (2011): Age-specific stabilization in obesity prevalence in German children: a cross-sectional study from 1999 to 2008. International Journal of Pediatric Obesity. 6. 2/2. sz. 199–206.

[63]   Országos Gyermekegészségügyi Intézet: Összefoglaló jelentés a 2012/2013. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról. http://www.ogyei.hu/upload/files/2012__2013_evi_iskolaegeszsegugyi_jelentes.pdf (letöltve: 2014. 11. 17.)

[64]   Finkelstein, E. A. – Trogdon, J. G. – Cohen, J. W. – Dietz, W. (2009): Annual medical spending attributable to obesity: payer-and service-specific estimates. Health Affairs (Millwood). 28. 5. sz. 822–831.

[65]   Cavill, N. – Kahlmeier, S. – Racioppi, F. (szerk.) (2006): Physical Activity and Health in Europe. Evidence for Action. WHO, Copenhagen, Denmark

[66]   Smith, A. – Poon, C. – Stewart, D. – Hoogeveen, C.– Saewyc, E. – the McCreary Centre Society (2011): Making the right connections: Promoting positive mental health among BC youth. McCreary Centre Society, Vancouver, Canada.

[67]   Parfitt, G. – Eston, R. G. (2005): The relationship between children’s habitual activity level and psychological well-being. Acta Paediatrica. 94. 12. sz. 1791–1797.

[68]   Haarasilta, L. M. – Marttunen, M. J. – Kaprio, J. A. – Hillevi, M. A. (2004): Correlates of depression in a representative nationwide sample of adolescents (15–19 years) and young adults (20–24 years). European Journal of Public Health. 14. 3. sz. 280–285.

[69]   Csányi Tamás (2010): A fizikai aktivitás és egészség fiatal korban – szisztematikus áttekintő tanulmány. Egészségfejlesztés. 51. 1-2. sz. 43–50.

[70]   Ács Pongrác – Hécz Roland – Paár Dávid. – Stocker Miklós (2011): A fittség (m)értéke – A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon. Közgazdasági Szemle. 58. 7-8. sz. 689–708.

[71]   Troiano, R. P. – Berrigan, D. –  Dodd, K. W. –  Masse, L. C. – Tilert, T. – McDowell, M. (2008): Physical activity in the United States measured by accelerometer. Medicine and Science in Sports and Exercise. 40. 1. sz. 181–188.

[72]   Riddoch, C. J. – Andersen, L. B. – Wedderkopp, N. – Harro, M. – Klasson-Heggebo, L. – Sardinha, L. B. – ... – Ekelund, U. L. F. (2004): Physical activity levels and patterns of 9-and 15-yr-old European children. Medicine and Science in Sports and Exercise. 36. 1. sz. 86–92.

[73]   Balogh  László (2015): A fiatalok fizikai aktivitása és az ülő életmódjából eredő mozgásszegény életvitelét meghatározó főbb társadalmi és környezeti tényezők. Szemelvények a sport és a testedzés nemzetközi irodalmából. In: Révész László – Csányi Tamás (szerk.): Tudományos alapok a testnevelés tanításához. I. kötet: Szemelvények a testnevelés, a testmozgás és az iskolai sport tárgyköréből. Társadalom-, természet- és orvostudományi nézőpontok. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.

[74]   Tandon, P. S. – Zhou, C. – Sallis, J. F. – Cain, K. L. – Frank, L. D. – Saelens, B. E. (2012): Home environment relationships with children’s physical activity, sedentary time, and screen time by socioeconomic status. The International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity. 9. 1. sz. 88.

[75]   Gordon-Larsen, P. – Nelson, M. C. –  Page, P. – Popkin, B. M. (2006): Inequality in the built environment underlies key health disparities in physical activity and obesity. Pediatrics. 117. 2. sz. 417–424.

[76]   Dumith, S. C. – Gigante, D. P. – Domingues, M. R. – Kohl, H. W. (2011): Physical activity change during adolescence: a systematic review and a pooled analysis. International Journal of Epidemiology. 40. 3. sz. 685–698.

[77]   Kohl III., H. W. – Hobbs, K. E. (1998): Development of physical activity behaviors among children and adolescents. Pediatrics. 101. 2. sz. 549–554.

[78]   Janz, K. F. – Dawson, J. D. – Mahoney, L. T. (2000): Tracking physical fitness and physical activity from childhood to adolescence: the Muscatine study. Medicine and Science in Sports and exercise. 32. 7. sz. 1250–1257.

[79]   Nader, P. R. – Bradley, R. H. – Houts, R. M. – McRitchie, S. L. – O’Brien, M. (2008): Moderate-to-vigorous physical activity from ages 9 to 15 years. Journal of the American Medical Association (JAMA) 300. 3. sz. 295–305.

[80]   Halmai Réka – Németh Ágnes (2011): Fizikai aktivitás és szabadidős tevékenységek. In: Németh Ágnes – Költő András (szerk.): Serdülő fiatalok egészsége és életmódja. OGYEI, Budapest.

[81]   Ács Pongrác – Borsos Anita – Rétsági Erzsébet (2011): Gyorsjelentés a magyar társadalom életminőségét befolyásoló fizikai aktivitással kapcsolatos attitűdjeiről. (Magyar Sporttudományi füzetek – 1.) Magyar Sporttudományi Társaság, Budapest.

[82]   Biróné Nagy Edit (1990): A mozgásos aktivitás mint életmódelem. OM pályázati zárójelentés. TF Könyvtár, Budapest.

[83]   Huszár Anikó – Bognár József (2006): Fiatal felnőttek testkultúrája, avagy az iskolai testnevelés felnőttkori hatásai Magyarország és Finnország példáján. Új Pedagógiai Szemle. 56. 6. sz., 107–114.

[84]   Rétsági Erzsébet – Áts Pongrácz (2010): A felnőtté válás útján… Serdülők életmódja és testneveléssel kapcsolatos véleményük. Magyar Sporttudományi Szemle. 11. 44. sz. 13–18.

[85]   Csányi Tamás – Boronyai Zoltán (2010): HuNPASS, avagy a magyar nemzeti fizikai aktivitás kutatás első eredményei. 40. Mozgásbiológiai Konferencia. Absztraktkötet, Budapest, 2010. nov. 19. (38. o.)

[86]   Gombocz János (1999): Az iskolai testnevelés problémái az ezredfordulón. Kalokagathia. 37. 1-2. sz., 15–37.

[87]   Hamar Pál – Karsai István – Munkácsi István (2011): Az iskolai testnevelés kötődésvizsgálata 11–18 éves tanulók körében. Magyar Sporttudományi Szemle. 12. 46. sz. 39.

[88]   Mayer József (2004): A tanulók munkaterheiről. In: Mayer József (szerk.): A tanulók munkaterhei Magyarországon. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.

[89]   Cary, P. (2004): Fixing kids’ sport: why the fun is gone and the players are quitting; what you can do. U.S. News & World Report. No. 136., 44–53.

[90]   Biróné Nagy Edit (2004): Sportpedagógia. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs.

[91]   Turcsányi Károly – Mikula László (2000): A katonai minőségügy helyzete. Hadtudomány. 10. 3. sz. 77–86.

[92]   Csapó Benő (2000): A minőségfejlesztés az oktatási rendszer fejlődésének katalizátora. Iskolakultúra. 10. 1. sz. 75–85.

[93]   Csapó Benő (1999): A tudás minősége. Educatio. 8. 3. sz. 473–487.

[94]   Balázsi Ildikó – Horváth Zsuzsanna (2011): A közoktatás minősége és eredményessége. In: Balázs Éva – Kocsis Mihály – Vágó Irén (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

[95]   Lannert Judit – Mártonfi György (2009): Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/lannert-judit-martonfi (letöltve: 2014. 11. 18)

[96]   Lannert Judit (2009): Hatékonyság, eredményesség és méltányosság. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.              
http://www.ofi.hu/tudastar/minoseg-ered­me­nyes­seg/hatekonysag (letöltve: 2014. 11. 18)

[97]   Lannert Judit (2004): Hatékonyság, eredményesség és méltányosság. Új Pedagógiai Szemle. 54. 12. sz. 3–15.

[98]   RECOMMENDATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 18 December 2006 on key competences for lifelong learning (2006/962/EC).

[99]   National Association for Sport and Physical Education (NASPE) (2004): Moving into the future: National standards for physical education. (2nd ed.) McGraw-Hill, Reston, Virginia.

[100] National Association for Sport and Physical Education (NASPE) (2009): National Standards & Guidelines for Physical Education Teacher Education. (3rd ed.) Amer Alliance for Health Physical, Reston, Virginia.

[101] American Alliance for Health, Physical Education, Recreation and Dance (2013): Grade-level outcomes for K-12 physical education. Reston, Virginia.

[102] European Physical Education Association (EUPEA) (2011): Declaration of Madrid. „No Education without physical education” 27 th of October 1991, amended 10 November 2011 in Brusells by the „add that” points.
http://www.eupea.com/public/uploads/files/documents/Declaration%20Madrid%201991%20-%20add%20that%20Brussels%202011.pdf (letöltve: 2014. 11. 18.)

[103] National Association for Sport and Physical Education (NASPE) (2009): Appropriate instructional practice guidelines for elementary school physical education. Reston, Virginia.

[104] National Association for Sport and Physical Education. (NASPE) (2009): Appropriate instructional practice guidelines for middle school physical education. Reston, Virginia.

[105] National Association for Sport and Physical Education. (NASPE) (2009): Appropriate instructional practice guidelines for high school physical education. Reston, Virginia.

[106] European Physical Education Association (EUPEA)(2002): Code of Ethics & Good Practice Guide for Physical Education. Gent.

[107] Rink, J. (2010): Teaching Physical Education for Learning. (6th edition) McGraw-Hill, New-York.

[108] Darst, P. W. – Pangrazi, R. P. – Sariscsany, M. J. – Brusseau, T. A. (2012): Dynamic Physical Education for Secondary School Students. (7^th ed.) Benjamin Cummings, San Francisco.

[109] Graham, G. (2008): Teaching Children Physical Education: Becoming a Master Teacher. (3rd Edition) Human Kinetics, Champaign, Illinois.

[110] Association for Physical Education (AfPE) (2012): Quality Mark for Physical Education & Sport.
http://www.afpe.org.uk/professional-leadership/afpe-quality-mark-for-pe-a-sport (letöltve: 2014. 10. 20.)

[111] The National curriculum in England. Framework Document. Ministerial Departmants, Department for Education. https://www.gov.uk/government/publications/national-curriculum-in-england-framework-for-key-stages-1-to-4 (letöltve: 2014. 11. 18.)

[112] Vass Zoltán – Simonné Goschi Gabriella – Révész László – Boronyai Zoltán – Rétsági Erzsébet – Pignitzkyné Lugos Ilona – Csányi Tamás (2015): Egészség- és személyiségfejlesztő kézikönyv az iskolai testneveléshez. Testnevelés Módszertani Könyvek (Csányi Tamás főszerk.), Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.

[113] Santrock, J. W. (2013): Child Development: An Introduction (14th ed.) McGraw-Hill, New-York.

[114] Jaakkola, T. – Digelidis, N. (2007): Estabilishing a positive motivational climate in physical education. In: Liukkonen, J. – Auweele, Y, V. – Vereijken, B. – Alfermann, D. – Theodorakis, Y. (szerk.): Psychology for physical educators. Human Kinetics, Champaign, Illinois.

[115] Cech, D. J. – Martin, S. T. (2011): Functional Movement Development Across the Life Span. (3rd ed.), Saunders, St. Louis.

[116] Onis, M. (2006): WHO Motor Development Study: Windows of achievement for six gross motor development milestones. Acta Paediatrica. 95. (S450), 86–95.

[117] Thomas, J. R. – French, K. E. (1985): Gender differences across age in motor performance: A meta-analysis. Psychological Bulletin. 98. 2. sz. 260.

[118] Malina, R. M. – Bouchard, C. – Bar-Or, O. (2003): Growth, Maturation & Physical Activity (2nd edition). Human Kinetics, Champaign, Illinois.

[119] Piaget, J. – Inhelder, B. (1969): The psychology of the child. Basic Books, New York.

[120] Erikson, E. H. (1959): Identity and the life cycle: Selected papers. Psychological issues. 1. 1–171.

[121] Burdette, H. L. – Whitaker, R. C. (2005): Resurrecting free play in young children: looking beyond fitness and fatness to attention, affiliation, and affect. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine. 159. 1. sz. 46–50.

[122] Standage, M. – Duda, J. – Ntoumanis, N. (2003): Predicting motivational regulations in physical education: the interplay between dispositional goal orientations, motivational climate and perceived competence. Journal of Sports Sciences. 21. 8. sz. 631–647.

[123] Carroll, B. – Loumidis, J. (2001): Children’s Perceived Competence and Enjoyment in Physical Education and Physical Activity Outside School. European physical education review. 7. 1. sz. 24–43.

[124] Rowland, T. W. (2005): Children’s exercise physiology. (2nd ed.) Human Kinetics, Champaign, Illinois.

[125] McNarry, M. – Jones, A. (2014): The influence of training status on the aerobic and anaerobic responses to exercise in children: A review. European journal of sport science. 14. (sup1), 57–68.

[126] Steadward, R. D. – Wheeler, G. D. – Watkinson, E. J. (szerk.) (2003): Adapted Physical Activity. The University of Alberta Press and The Steadward Centre, Edmonton, Canada.

[127] UNESCO (1994): The Salamanca Statement and Framework for Action on Special Needs Education. Salamanca, Spain. UNESCO and Ministry of Education and Science, Spain.

[128] United Nations (2006): Convention on the Rights of Persons with Disabilities. Adopted by the United Nations General Assembly in December http://www.un.org/esa/socdev/enable/rights/convtexte.htm (letöltve: 2014. 11. 19.)

[129] UNESCO (2013): MINEPS V. 2013. – Declaration of Berlin. http://unesdoc.unesco.org/images­/0022/­002211/­221114e.pdf (letöltve: 2014. 11. 19.)

[130] National Consortium for Physical Education and Recreation for Individuals with Disabilities (NCPERID) (2006): Adapted Physical Education National Standards Guide. http://www.ncpeid.org (letöltve: 2014. 11. 19.)

[131] National Consortium for Physical Education and Recreation for Individuals with Disabilities (NCPERID) (2008): 15 Standards of Specialized Knowledge. http://www.apens.org/15standards.html (letöltve: 2014. 11. 19.)

[132] Kőpatakiné Mészáros Mária (2004): Közben felnő egy elfogadó nemzedék. Új Pedagógiai Szemle. 54. 2. sz. 38–48.

[133] Csányi Yvonne (2001): Az együttnevelés fontosabb tényezői, feltételei. Bevezető a sorozathoz. In: Csányi Yvonne (szerk.): Mozgáskorlátozott gyermekek integrált oktatása-nevelése. Útmutató szülőknek és szakértői bizottságoknak. Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány, Budapest.

[134] Pangrazi, R. P. – Beighle, A. (2013): Dynamic physical education for elementary school children. (17th ed.) Benjamin Cummings, San Francisco.

[135] Jones, D. – Ward, P. (1998): Changing the face of secondary physical education through sport education. Journal of Physical Education, Recreation & Dance. 69. 5. sz. 40–43.

[136] McCormick, B. T. – Hannon, J. C. – Newton, M. – Shultz, B. – Miller, N. – Young, W. (2012): Comparison of Physical Activity in small-sided basketball games versus full-sided games. International Journal of Sports Science and Coaching. 7. 4. sz. 689–698.

[137] Konukman, F. – Ward, S. – Pellett, H. H. (2012): Moving beyond tradition: Guidelines for increasing physical activity among youths. Journal of Physical Education, Recreation & Dance. 83. 5. sz. 7–9.

[138] Martinek, T. J. – Griffith, J. B. (1994): Learned helplessness in physical education: A developmental study of causal attributions and task persistence. Journal of Teaching in Physical Education. 13. 2. sz. 108–122.

[139] Lee, A. M. – Landin, D. K. – Carter, J. A. (1992): Student thoughts during tennis instruction. Journal of Teaching in Physical Education. 11. 3. sz. 256–267.

[140] Cothran, D. – Kulinna, P. (2015): Classroom management in physical education. In: Emmer, E. T. – Saborine, E. J. (szerk.): Handbook of classroom management. (2nd ed.) Taylor and Francis, Routledge, 239–260.

[141] Jones, V. – Jones, M. (2010): Comperehensive classroom management: Creating positive learning environments and solving problems. (9^th ed.) Pearson, Boston.

[142] Kulinna, P. H. – Cothran, D. J. – Regualos, R. (2006): Teachers’ reports of studen misbehavior on physical education. Research Quarterly for Exercise and Sport. 77. 1. sz. 32–40.

[143] Sallis, J. F. – McKenzie, T. L. – Beets, M. W. – Beighle, A. – Erwin, H. – Lee, S. (2012): Physical education’s role in public health: Steps forward and backward over 20 years and HOPE for the future. Research Quarterly for Exercise and Sport. 83. 2. sz. 125–135.

[144] Biddle, S. J. – Asare, M. (2011): Physical activity and mental health in children and adolescents: a review of reviews. British Journal of Sports Medicine. 45. 11. sz. 886–895.

[145] Castelli, D. M. – Hillman, C. H. – Buck, S. M. – Erwin, H. E. (2007): Physical fitness and academic achievement in third-and fifth-grade students. Journal of Sport and Exercise Psychology. 29. 2. sz. 239–252.

[146] Hillman, C. H. – Pontifex, M. B. – Raine, L. B. – Castelli, D. M. – Hall, E. E. – Kramer, A. F. (2009): The effect of acute treadmill walking on cognitive control and academic achievement in preadolescent children. Neuroscience. 159. 3. sz. 1044–1054.

[147] Pontifex, M. B. – Saliba, B. J. – Raine, L. B. – Picchietti, D. L. – Hillman, C. H. (2013): Exercise improves behavioral, neurocognitive, and scholastic performance in children with attention-deficit/hyperactivity disorder. The Journal of Pediatrics. 162. 3. sz. 543–551.

[148] Texas Youth Fitness Study (2011) http://www.rwjf.org/content/dam/farm/reports/program_results_reports/2011/rwjf69806 (letöltve: 2014. 11. 19.)

[149] Hunya Márta (2014): Reflektív pedagógus, reflektív gyakorlat. (Tanulmány) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

[150] Kotschy Beáta (2012): A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában.
https://www.oktatas.hu/pub_bin/unios_projektek/tamop_315_pedkepzes_fejl/3_1_5_1_hirlevel_Kotschy_Beata__portfolio.pdf (letöltve: 2014. 11. 20.)

[151] Graham, G. – Holt/Hale, S. A. – Parker, M. (2010): Children Moving: A Reflective Approach to Teaching Physical Education (8th ed.) McGraw–Hill, New York.

[152] Buda Béla (1994): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Budapest.

[153] Buda Béla (2004): A kommunikáció tudománya, jelenségvilága, alkalmazása. In: Pilling János (szerk.): Orvosi kommunikáció. Medicina, Budapest, 19–55.

[154] Benczúr Lilla (2015): Kommunikáció a testnevelés oktatásában. In: Révész László – Csányi Tamás (szerk.): Tudományos alapok a testnevelés tanításához. II. kötet: A testnevelés és az iskolai sport neveléstudományi, pszichológiai és kommunikációs szempontú megközelítései. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.

[155] Jakobson, R. (1969): Hang – jel – vers. Gondolat Kiadó, Budapest.

[156] Shannon, C. (1948): A mathematical theory of communication. Bell System Technical Journal. 27. 379–423.

[157] Utry Attila (2007): A kommunikáció fogalma, hierarchiája, tranzakciós modellje. In: Utry Attila (szerk): Kultúra és kommunikációelméleti szöveggyűjtemény. Eötvös József Főiskolai Kiadó, Baja.

[158] Hardy, C. J. – Burke, K. L. – Crace, R. K. (2005): Coaching: An effecitve communication system. In: Murphy, S. (szerk.): The sport psych handbook. Human Kinetics. Champaign, Illinois.

[159] Metzler, M. W. (2011): Instructional models for physical education. Holcomb Hathaway Publisher, Scottsdale, Kalifornia.

[160] Csepeli György (1997): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

[161] Hatvani Andrea – E. Varga Magdolna – Taskó Tünde (2001): Személyiség és szociálpszichológiai ismeretek. EKF, Eger.

[162] Weinberg, R. S. – Gould, D. (2011): Foundations of sport and exercise psychology. Human Kinetics, Champaign, Illinois.

[163] Seidentop, D. – Tannehill, D. (2000): Developing teaching skills in physical education. Mayfield Publishing, Mountain View, Kalifornia.

[164] Prusak, K. – Treasure, D. – Darts, P. – Pangrazi, R. P. (2004): The effects of choise on the motivation of adolescent girls in physical education. Journal of Teaching in Physical Education. 23. 1. sz. 19–29.

[165] Corbin, C. – Pangrazi, R. P. (2004): Physical activity for children: A statement of guidelines for children ages 5-12. NASPE, Reston, Virginia.

[166] Burke, K. L. (1997): Communication in sports: Research and practice. Journal of Interdisciplinary Research in Physical Education. 2. 1. sz. 39–52.

[167] Yukelson, D. (1997): Principles of effective team building interventions in sport: A direct services approach at Penn State University. Journal of Applied Sport Psychology. 9. 1. sz. 73–96.

[168] Burke, K. L. (2005): But coach doesnt’t understand. Dealing with team communication quagmires. In: Andersen, M. (szerk.): Sport Psychology in practice. Human Kinetics. Champaign, Illinois.

[169] Martens, R. (1987): Science, knowledge and sport psychology. The Sport Psychologist. 1. 1. sz. 29–55.

[170] Martens, R. (2004): Successfull coaching. (3rd ed.). Human Kinetics. Champaingn, Illinois.

[171] Shatré, F. S. – Olson, R. W. – Whitney, C. I. (1973): Let’s talk: An Introduction to Interpersonal Communication. Scott, Foresman, Glenview, Illinois.

[172] Jowett, S. – Clark-Carter, D. (2006): Perceptions of empathic accuracy and assumed similarity in the coach–athlete relationship. British Journal of Social Psychology. 45. 3. sz. 617–637.

[173] Lorimer, R. – Jowett, S. (2009): Empathic accuracy, meta-perspective, and satisfaction in the coach-athlete relationship. Journal of Applied Sport Psychology. 21. 2. sz. 201–212.

[174] Burke, K. L. (2001): Dealing with coach and team communication quagmires. In: Andersen, M. (szerk.): The practice of applied sport psychology. Human Kinetics, Champaign, Illinois.

[175] Sullivan, P. A. (1993). Communication skills training for interactive sports. Sport Psychologist. 7. 79-79.

[176] Burke, K. L. – Carron, A. – Shapcott, K. (2008): Cohesion in exercise group: An overview. International Review of Sport and Exercise Psychology. 1. 2. sz. 107–123.

[177] Réthy Endréné (2003): Az oktatási folyamat. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 219–241.

[178] Rétsági Erzsébet (2004): A testnevelés tantárgy­pe­da­gógiája. Dialóg Campus, Budapest–Pécs.

[179] Mosston, M. – Ashworth, S. (2008): Teaching Physical Education. (First online ed.) http://www.spectrumofteachingstyles.org/pdfs/ebook/Teaching_Physical_Edu_1st_Online_old.pdf (letöltve: 2014. 09. 05.)

[180] H. Ekler Judit (2015): A hatékony testnevelés módszertani lehetőségei. In: Révész László – Csányi Tamás (szerk.): Tudományos alapok a testnevelés tanításához. I. kötet: Szemelvények a testnevelés, a testmozgás és az iskolai sport tárgyköréből. Társadalom-, természet- és orvostudományi nézőpontok. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.

[181] Graham, J. – Holt/Hale, S. A. – Parker, M. (2013): Children Moving: A Reflective Approach to Teaching Physical Education. (9th ed.) McGraw-Hill, New York.

[182] Mosston, M. (1966): Teaching Physical Education. Charles E. Merrill Publishing Co., Columbus, Oklahoma.

[183] Báthori Béla (1991): A testnevelés elmélete és módszertana. TF, Budapest.

[184] Rétsági Erzsébet – Hamar Pál (2004): A testnevelés és sport oktatáselméleti alapjai. In: Biróné Nagy Edit (szerk.): Sportpedagógia. Dialóg Campus, Budapest–Pécs.

[185] Shimon, J. M. (2011): Introduction to Teaching Physical Education – Principles and Strategies. Human Kinetics, Champaign, Illinois.

[186] Csányi Tamás (2012): Értékelj, hogy jobban tanuljak! – A tanítási-tanulási folyamat autentikus értékelési lehetőségei a testnevelésben. In: Csányi Tamás – Pappné Gazdag Zsuzsa – Vass Zoltán (szerk.): Testnevelés, testmozgás. Segédanyagok, ötletek, foglalkozástervek a 3–10 éves gyermekek mozgásfejlesztéséhez. Raabe Kiadó, Budapest, 1–24.

[187] Johnson, D. W. – Johnson, R. T. (1975): Learning together and alone, cooperation, competition, and individualization. Prentice-Hall, Englewood Cliffs, New Jersey.

[188] Slavin, R. E. (1983): Cooperative learning. Longman, New York.

[189] Kagan, S. (1990): Cooperative learning resources for teachers. Resources for Teachers, San JuanCapistrano, California.

[190] Kagan, S. (2001): Kooperatív tanulás. Ökonet Kft. Kiadó, Budapest.

[191] Slavin, R. E. (1995): Cooperative learning: Theory, research and practice. (2nd ed.) Allyn and Bacon, Boston.

[192] Dyson, B. (2005): Integrating cooperative learning and tactical games models: Focusing on social interactions and decision making. Teaching Games for Understanding: theory, research, and practice. Human Kinetics, Champaign, Illionis, 149–168.

[193] Dyson, B. – Casey, A. (szerk.) (2012): Cooperative Learning in Physical Education – A research based approach. Routledge, Oxon.

[194] Johnson, D. W. – Johnson, R. T. – Holubec, E. J. (1994): The nuts and bolts of cooperative learning. Interaction Book Co., Edina, Minnesota.

[195] Horváth Attila (1995): Kooperatív technikák – Hatékonyság a nevelésben. IFA, Budapest.

[196] Óhidy Andrea (2005): Az eredményes tanítási óra jellemzői. Kooperatív tanulási formák a gyakorlatban. Új Pedagógiai Szemle. 55. 12. sz. 100–108.

[197] Siedentop, D. – Tannehill, D. (2000): Developing Teaching Skills in Physical Education. (4th ed.) McGraw-Hill, New York.

[198] Gallahue, D. L. – Cleland-Donelly, F. (2003): Developmental Physical Education for All Children. (4th ed.) Human Kinetics, Champaign, Illionis.

[199] Dr. Somhegyi Annamária – Gardi Zsuzsa – Dr. Feszthammer Artúrné – Dr. Darabosné Tim Irma – Tóthné Steinhausz Viktória (2003): Tartáskorrekció. Magyar Gerincgyógyászati Társaság, Budapest.

[200] Haibach, P. S. – Reid, G. – Collier, D. H. (2011): Motor learning and development. Human Kinetics, Champaign, Illionis.

[201] Csányi Tamás (2008): Az alsó tagozatos gyermekek motoros oktatásának jellemzői pedagógiai nézőpontból. In: Arday László – Tihanyiné Hős Ágnes (szerk): Kézikönyv az alsó tagozatos testnevelés tanításához. Okker Kiadó, Budapest, 86–94.

[202] Martin, E. H. – Rudisill, M. E. – Hastie, P. (2009): The effectiveness of a mastery motivational climate motor skill intervention in a naturalistic physical education setting. Physical Education and Sport Pedagogy. 14. 3. sz. 227–240.

[203] Robinson, L. E. – Goodway, J. D. (2009): Instructional Climates in preschool children who are at risk. Part I: Object Control skill development. Research Quarterly for Exercise and Sport. 80. 3. sz. 533–542.

[204] Goodway, J. D. – Robinson, L. E. – Crowe, H. (2010): Developmental delays in fundamental motor skill development of ethnically diverse and disadvantaged preschoolers. Research Quarterly for Exercise & Sport. 81. 1. sz. 17–24.

[205] Gallahue, D. L. – Ozmun, J. C. – Goodway, J. D. (2012): Understanding motor development: Infants, children, adolescents, adults. (7th ed.) McGraw-Hill, New York.

[206] Gabbard, C. P. (2012): Lifelong motor Development. (6th ed.) Pearson Benjamin Cummings, San Francisco.

[207] Clark, J. E. (2007): On the problem of motor skill development. Journal of Physical Education, Recreation and Dance. 78. 5. sz. 39–44.

[208] Clark, J. E. – Metcalf, J. M. (2002): The mountain of motor development: A metaphor. In: Clark, J. E. – Humphrey, J. H. (szerk.): Motor Development: Research and Reviews. 2. kötet. NASPE, Reston, Virginia.

[209] Kugler, P. N. – Kelso, J. A. S. – Turvey, M. T. (1982): On the control and coordination of naturally developing systems. In: Kelso, J. A. S. – Clark, J. E. (szerk.): The development of movement control and coordination. Wiley, New York, 5–78.

[210] Vass Zoltán (2008): Mozgás- és értelmi fejlődés a dinamikus rendszerelmélet tükrében. Human Movement Studies, Budapest.

[211] Vass Zoltán (2012): Mozgásfejlődés, mozgásfejlesztés óvodáskorban – a dinamikus rendszerelmélet alapjai. In: Csányi Tamás – Pappné Gazdag Zsuzsa – Vass Zoltán (szerk.): Testnevelés, testmozgás. Segédanyagok, ötletek, foglalkozástervek a 3–10 éves gyermekek mozgásfejlesztéséhez. Raabe Kiadó, Budapest, 1–22.

[212] Vass Zoltán – Molnár Péter – Kun István – Varga Mátyás (2011): Új módszerek a gimnáziumi iskolai testnevelés oktatásában és a teljesítmény mérésében. Új Pedagógiai Szemle. 57. 7-8. sz. 78–87.

[213] Newell, K. M. (1986): Constraints on the development of coordination. In: Wade, M – Whiting, H. T. A. (szerk.): Motor Development in Children: Aspects of Coordination and Control. Martinus Nijhoff, Dordrecht, Germany, 341–360.

[214] Watkinson, J. (2010): Let’s Play! Promoting Active Playgrounds. Human Kinetics, Champaign, Illionis.

[215] Barnett, L. M. – van Beurden, E. – Morgan, P. J. – Brooks, L. O. – Beard, J. R. (2009): Childhood motor skill proficiency as a predictor of adolescent physical activity. Journal of Adolescent Health. 44. 3. sz. 252–259.

[216] Holfelder, B. – Schott, N. (2014): Relationship of fundamental movement skills and physical activity in children and adolescents: A systematic review. Psychology of Sport and Exercise. 15. 4. sz. 382–391.

[217] Hume, C. – Okely, A. – Bagley, S. – Telford, A. – Booth, M. – Crawford, D. – Salmon, J. (2008): Does weight status influence associations between children’s fundamental movement skills and physical activity? Research Quarterly for Exercise and Sport. 79. 2. sz. 158–165.

[218] Seefeldt, V. – Haubenstricker, J. (1982): Pattern, phases, or stages: An analytical model for the study of developmental movement. In: Kelso, J. A. S. – Clark, J. E. (szerk.): The development of movement control and Co-ordination. John Wiley & Sons, New York.

[219] Roberton, M. A. (1978): Stages in motor development. In: Ridenour, M. V. (szerk.): Motor Development: Issues and Applications. Princeton Book Company, Princeton, New Jersey.

[220] Farmosi István (2011): Mozgásfejlődés. Dialóg Campus Kiadó, Pécs.

[221] Boronyai Zoltán – Kovács Katalin – Csányi Tamás (2014): A taktikai gondolkodás fejlesztésének lehetőségei a játékoktatásban. Testnevelés Módszertani Könyvek (Csányi Tamás főszerk.). Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.

[222] Schmidt, R. A. –  Lee, T. D. (2011): Motor control and learning: a behavioral emphasis. (5th ed.) Human Kinetics, Champaign, Illionis.

[223] Nádori László (1991): Az edzés elmélete és módszertana. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest.

[224] Király Tibor – Szakály Zsolt (2011): Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban. Dialóg Campus Kiadó, Pécs. http://www.jgypk.u-szeged.hu/dok/tamopsport/Kiraly-Szakaly%20-%20Mozgasfejlodes%20es%20a%20motorikus%20kepessegek%20fejlesztese%20gyermekkorban/mozgasfejlodes_korr.html (letöltve: 2014. 11. 20.)

[225] Dubecz József (2009): Általános edzéselmélet és módszertan. Rechtus Kft. Budapest.

[226] Fitts, P. M. – Posner, M. I. (1967): Human performance. Brooks/Cole, Belmont, California.

[227] Magill, R. A. (2011): Motor Learning and Control – Concepts and Applications. (9th ed.). McGraw-Hill, New York.

[228] Gentile, A. M. (1972): A working model of skill acquisition with application to teaching. Quest. 17. 1. sz. 3–23.

[229] Karni, A. – Meyer, G. – Rey-Hipolito, C. – Jezzard, P. – Adams, M. M. – Turner, R. – Ungerleider, L. G. (1998): The acquisition of skilled motor performance: fast and slow experience-driven changes in primary motor cortex. Proceedings of the National Academic Science USA. 95. 3. sz. 861–868.

[230] Pikup, I. – Price, L. (2007): Teaching Physical Education in the Primary School: A Developmental Approach. Bloomsbury. London – New York.

[231] Stanley, S. (1977): Physical Education: A movement orientation. (2nd ed.) McGraw-Hill, New York.

[232] 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről.

[233] The national curriculum in England. Framework document: for teaching (2013).
https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/339805/MASTER_final_national_curriculum_until_sept_2015_11_9_13.pdf (letöltve: 2014. 11. 20.)

[234] Pellet, T. L. – Harrison, J. M. (1996): Individualize to maximize student success. Strategies. 9. 7. sz. 20–22.

[235] Ferrari, M. (1996): Observing the observer: Self-regulation in the observational learning of motor skills. Developmental Review. 16. 2. sz. 203–240.

[236] Maslovat, D. – Hayes, S. J. – Horn, R. – Hodges, N. J. (2010): Motor learning through observation. In: Elliott, D. – Khan, M. (szerk.): Vision and goal-directed movement – Neurobehavioral perspectives. Human Kinetics, Champaign, Illionis, 315–340.

[237] Pollock, B. J. – Lee, T. D. (1992): Effects of the model’s skill level on observational motor learning. Research Quarterly for Exercise and Sport. 63. 1. sz. 25–29.

[238] McCullagh, P. – Meyer, K. N. (1997): Learning versus correct models: Influence of model type on the learning of a free-weight squat lift. Research Quarterly for Exercise and Sport. 68. 1. sz. 56–61.

[239] Adams, J. A. (1986): Use of the model’s knowledge of results to increase the observer’s performance. Journal of Human Movement Studies. 12. 2. sz. 89–98.

[240] Janelle, C. M. – Champenoy, J. D. – Coombes, S. A. – Mousseau, M. B. (2003): Mechanisms of attentional cueing during observational learning to facilitate motor skill acquisition. Journal of Sports Sciences. 21. 10. sz. 825–838.

[241] Darden, G. F. (1997): Demonstrating motor skills: Rethinking that expert demonstration. Journal of Physical Education, Recreation and Dance. 68. 6. sz. 31–35.

[242] Fronske, H. A. (2011): Teaching Cues for Sport Skills. (5th ed.) Benjamin Cummings, San Fransisco, California.

[243] Colvin, A. – Markos, N. – Walker, P. (2008): Teaching the nuts and bolts of physical education. (2nd ed.) Human Kinetics, Champaign, Illionis.

[244] Rauschenbach, J. (1994): Checking for Student Understanding – Four Techniques. Journal of Physical Education, Recreation & Dance. 65. 4. sz. 60–63.

[245] Csányi Tamás – Boronyai Zoltán (2011): Fegyelmezési problémák megoldása a testnevelésórán (1. rész) Tanító. 59. 3. sz. 19–20.

[246] Csányi Tamás – Boronyai Zoltán (2011): Fegyelmezési problémák megoldása a testnevelésórán (2. rész) Tanító. 59. 4. sz. 20–21.

[247] Csányi Tamás (főszerk.) (2014): Tematikus összefoglalás az „Iskolai testnevelés az egészségfejlesztésben: módszertani megújulás és egységes fizikai fittségm&eacu

Jó szívvel ajánljuk az Olvasó figyelmébe a Magyar Diákspot Szövetség Testnevelés Módszertani Könyvek és DVD sorozatának, a fenti irodalomjegyzékben nem szereplő, alábbi szakirodalmait is: