AJÁNLÁS
ELŐSZÓ
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
I. RÉSZ:
A testnevelés helye, szerepe és hatásrendszere
1. Az iskolai testnevelés szerepe a 21. század iskolájában
1.1. Bevezető gondolatok
1.2. A komplex intézményi mozgásprogramok – a fizikai aktivitás és a testnevelés helye az iskola hatásrendszerében
1.2.1. Testmozgás és testedzés – alapfogalmak
1.2.2. A komplex intézményi mozgásprogram meghatározása
1.3. Az iskolai testnevelés alapvető céljai és célterületei
1.4. Az iskolai testnevelés mint hosszú távú eszköz a népegészségügyi mutatók javításában
1.5. Mutatók a magyar népesség egészségi állapotára vonatkozóan – különös tekintettel az iskoláskorú fiatalokra
1.5.1. Általános adatok
1.5.2. A fizikai aktivitás és az ülő életmód viselkedéses jellemzői
2. A minőségi testnevelés tartalmi és módszertani értelmezése
2.1. Bevezetés
2.2. Rövid nemzetközi kitekintés
2.3. A minőségi testnevelés fogalmát és pedagógiai alapelveit meghatározó elméleti alapok
2.3.1. A pedagógusokra, a tanítási folyamatra, valamint a módszertanra fókuszáló elméletek
2.3.2. A tartalomra, tantervre, curriculumra fókuszáló elméletek
2.4. A minőségi testnevelés-oktatás fő fejlesztési területei, pedagógiai alapelvei
2.4.1. A tartalmi keret, vagyis a fő fejlesztési területek – röviden
2.4.2. Pedagógiai alapelvek
II. RÉSZ:
A minőségi testnevelés oktatásának szakmódszertani alapjai
3. A hatékony kommunikáció a testnevelésórán
3.1. A kommunikáció alapjai, kommunikációelmélet – röviden
3.1.1. A kommunikáció folyamata
3.1.2. A kommunikáció típusai, a metakommunikáció és a nem verbális kommunikáció összetevői
3.1.3. A kommunikáció célja
3.2. A tanórai kommunikáció hatékonyságának növelése
3.2.1. A sikeres testnevelésóra jellemzői kommunikációs szempontból
3.2.2. A hatékony üzenetküldés
3.2.3. A hatékony üzenetfogadás
3.3. A kommunikáció hatékonyságának növelése
3.4. A pedagógus-diák interakció
3.4.1. Hatékony kommunikáció az osztályban
3.4.2. Az elfogadó környezet biztosítása
4. Oktatási stratégiák, tanítási stílusok a testnevelésben
4.1. Az oktatási folyamat és a módszertan összefüggései
4.2. Az oktatás módszereinek értelmezése és viszonya az oktatási stratégiákkal
4.3. Az oktatási stratégiák bemutatása
4.4. Direkt, pedagógusközpontú oktatási stratégiák
4.4.1. A tradicionális vezénylő, parancsoló tanítási stílus
4.4.2. Interaktív tanítási stílus
4.4.3. Az állomásos vagy gyakorló tanítási stílus
4.4.4. Az önellenőrzés bekapcsolása a tanulási folyamatba, az önellenőrzéses tanítási stílus
4.5. Indirekt, tanulóközpontú oktatási stratégiák
4.5.1. Társtanítás, társtutorálás (én tanítalak téged, utána te tanítasz engem)
4.5.2. Kooperatív tanulás
4.5.3. A felfedezéses, kérdéseken keresztül vezetett tanulás
4.5.4. A tanulók által tervezett tanulás
5. A pedagógus tanórai tevékenységrendszere
5.1. A minőségi tanóra jellemzői
5.2. A tanórák felépítése
5.3. A motoros fejlődés folyamata és hatása a mozgásanyag természetére
5.3.1. A motoros fejlődés folyamatának áttekintése – elméleti alapok
5.3.2. A mozgásfejlődés piramismodellje
5.3.3. A motoros fejlődést meghatározó tényezők: az egyéni lehetőségek, a környezet és a feladatok interakciós hatása
5.3.4. A fundamentális mozgáskészségek, csoportosításuk és meghatározó jellegük
5.3.5. A fundamentális mozgáskészségek kontextualizálódása, a CFMS mozgásfejlődési időszak
5.4. A mozgástanulás értelmezése, szintjei és módszertani jelentősége
5.4.1. A mozgástanulás meghatározása és elméleti modelljei
5.4.2. A mozgástanulás szintjei és a feldolgozandó mozgásanyag kapcsolata
5.4.3. A mozgástanulás előfeltételei
5.5. A mozgásfeladat kiválasztásának és adaptálásának szempontjai
5.5.1. A feladaton belüli variációk módszere
5.5.2. A meghívásos tanítás módszere
5.6. A tanulási feladat kommunikációjának – a feladat megértésének feltételei és összefüggései
5.6.1. A célzott figyelem és a koncentráció megteremtése
5.6.2. A feladat ismertetésének lehetőségei, verbális és nonverbális módszerek
5.6.3. A tanulási szempontok, avagy az oktatási fókuszpontok kiválasztásának módszertana
5.6.4. A feladatok céljainak meghatározása
5.6.5. A megértés ellenőrzése
5.7. A feladatokhoz illeszkedő szervezeti keretek kialakítása
5.8. A tanulási környezet és a tanulók megfigyelése
5.8.1. A fizikailag biztonságos tanulási feltételek nyomon követése
5.8.2. A feladatvégrehajtások és a gyakorlás közbeni tevékenység megfigyelése
5.8.3. A pedagógus helyezkedése és figyelmének megosztása a feladatvégrehajtások közben
5.8.4. A visszajelzés (feedback) és módszerei
5.9. A gyakorlás módszertana
5.10. A mentális gyakorlásról röviden
6. A pozitív tanulási környezet megteremtése, a hatékony osztálymenedzsment
6.1. Hazai szakirodalmi alapok – röviden
6.2. Hatékony osztálymenedzsment – elvi alapok
6.3. A testnevelő pedagógus viselkedésformáinak jellemzői
6.4. A testnevelésórák szokásrendszerének kialakítása
6.4.1. Az öltözői szokásrend
6.4.2. Belépés és kilépés a tornaterembe, sportpályára – az aktív órakezdés és a zárótevékenységek
6.4.3. A tanórai jelenlét és a felmentettek ellenőrzése
6.4.4. A feladatok elkezdése, megállítása (start és stop jelzések) és a figyelem irányítása
6.4.5. A figyelem fókuszálása (összpontosítása) a pedagógus irányába
6.4.6. Eszközhasználat és eszközprotokoll
6.4.7. A pedagógus helyezkedése, alakzatok és alakzatváltások
6.4.8. Párok és csoportok kialakítása, szervezése
6.4.9. Egyéb szokások kialakítása
6.5. A magatartási szabályrendszer kialakítása
6.5.1. Alapvető ismeretek
6.5.2. A magatartási szabályok és kialakításuk lehetőségei
7. A pozitív tanulási környezet fenntartásnak módszerei és a fegyelmezés kérdésköre
7.1. A magatartási problémák, a fegyelmezetlenség okai
7.2. A tekintély átalakulásának kérdése
7.3. A magatartás szabályozását, korrekcióját támogató módszertani megközelítésekről röviden
7.4. A megfelelő magatartás növelését segítő proaktív módszerek
7.4.1. A tanítványok nevének ismerete
7.4.2. Pozitív interakciók
7.4.3. A tárgyi jutalomhoz kötött pozitív megerősítés lehetőségei
7.4.4. A testmozgás mint jutalom
7.4.5. A kiváltságok mint megerősítési lehetőségek
7.4.6. Egyéni és osztályszintű jutalmazási rendszerek
7.4.7. Emlékeztetés
7.4.8. A megkülönböztető bánásmód megszüntetése
7.5. A személyes és szociális felelősség kialakítása, fejlesztése
7.6. A hatékony magatartásmenedzsment módszerei – A reaktív fegyelmezési módszerek
7.6.1. A differenciált megerősítés módszerei
7.6.2. A kivárásra építő, kisebb problémák megoldására alkalmas módszerek
7.6.3. Négyszemközti elbeszélgetés
7.6.4. A pozitív gyakorlás módszere
7.6.5. A szóbeli figyelmeztetés módszere
7.6.6. A kiállítások módszere
7.6.7. A magatartási szerződés módszere
7.6.8. Levél vagy szóbeli értesítés a szülőknek, írásbeli dicséretek
7.6.9. Írásbeli figyelmeztetések, az osztályfőnök és az igazgató bevonása
7.7. Jane Nelsen pozitív fegyelmezési rendszere
Melléklet
Irodalomjegyzék
Szerzők