Az aerob kapacitás (VO2max) a szervezet maximális oxigénfelvevő képességét jellemző érték, az általános fittségi állapot szempontjából a legfontosabb funkcionális terület. Kutatások bizonyítják, hogy a megfelelő szintű aerob kapacitás kockázatcsökkentő szerepet játszik a magas vérnyomás [45, 46], a szívkoszorúér megbetegedések [47, 48], a kóros elhízás [49, 50], a cukorbetegség [51, 52] és több más egészségügyi probléma [53] kialakulásában. Az aerob kapacitás legpontosabb mérése laboratóriumi körülmények között történik, a pályatesztek becslésre alkalmasak. Mivel a testméretek nagymértékben befolyásolják az oxigénfelvételt [54], az aerob kapacitást általában a testtömegre vonatkoztatva fejezik ki (relatív maximális oxigénfelvétel: testtömeg kilogrammonkénti oxigénfelvétel egy perc alatt, mértékegysége: ml/kg/min). A 20 méteres állóképességi ingafutás teszt eredményéből becsült aerob kapacitás és a laboratóriumi körülmények között mért eredmény közötti kapcsolat erős, az ingafutás teszt megbízható, és valid tesztnek tekinthető [54]. A teszt mérési módszerét Léger és Lambert (1982, 1988) dolgozta ki [55, 56]. A teszt során 20 méteres távolságokat kell folyamatosan, hangjelzéssel szabályozott időtartamokon belül lefutni. A hangjelzések közötti idő percenként csökken, vagyis a futás sebessége progresszíven emelkedik, mely fontos követelmény a megfelelő terheléshez, és az objektív megítéléshez. Mivel a sebesség szabályozott, az iramtartásból eredő hiba nem jelentős – ellentétben a távolságra vagy időre teljesítendő tesztekkel. Az ingafutás további előnye, hogy a tanulók általában motiváltabban vesznek részt benne, ami a progresszív sebességnövekedéssel és a hangjelzésekkel (zenével) tarkított futással magyarázható. A NETFIT® kötelező intézményi mérésekor a 20 méteres ingafutás tesztlehetőség szerinti megvalósítását kérjük az iskoláktól. A 15 méteres alternatív verziót kimondottan az infrastrukturális feltételrendszer hiányosságai esetén, illetve kisiskoláskorban javasoljuk alkalmazni.

• legalább 22 m hosszú tiszta, csúszásmentes kemény felületű talaj (alternatíva: 15 méteres állóképességi ingafutás alkalmazása esetében 17 m hosszú tiszta, csúszásmentes, kemény felületű talaj)
• hangfájl lejátszására alkalmas, hangszóróval ellátott digitális lejátszó (például CD-s magnó, laptop)
• a teszt hangfájlja adathordozón, hanghordozón (például CD-n, pendrive-on)
• jelzőbóják
• a teszthez szükséges adatlap(ok)
• kényelmes ruházat és csúszásmentes cipő

A mérés előkészítése:
Kijelölünk egy 20 méter hosszú pályarészt, egymástól bójákkal elválasztott, körülbelül 100–150 cm-es sávokkal (5. ábra). Előkészítjük a megfelelő hangerőt biztosító lejátszó eszközt.

Mérés:
A teszt kezdetén a vizsgálat vezetője elindítja a hanganyagot, amely a távok és szintek végét egymástól eltérő hangjelzéssel jelzi. A szint percenként változik, amely 0,5 km/h-s sebességnövekedést jelent. A tanuló feladata a teszt során, hogy folyamatos futással a lehető legtovább végezze a tesztet.

• A tanulónak minden hangjelzés megszólalása előtt teljesítenie kell a 20 méteres szakaszt, és érintenie kell a táv végét jelző vonalat (vagy áthaladnia rajta) (15. és 16. kép).
• A következő táv megtételét csak a hangjelzés után kezdheti meg (17. kép). Fontos felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy a háromszoros sípjelzés csak sebességváltást jelent, folytassák tovább a tesztet.
•  amennyiben a tanuló első alkalommal nem éri el a vonalat a hangjelzésre, a megszólalása után azonnali irányváltoztatással folytathatja a tesztet, amíg nem hibázik másodszor is.

• a végrehajtás nem követi a hangjelzés tempóját, lemarad
• a diák előbb fordul vissza, mint a táv végét jelző vonal
• az első szint végét jelző hangjelzés után a tanuló megtorpan

A tesztben a 20 méteres szakasz (két vonal közti távolság) jelent egy távot. A hanganyagban minden teljesített táv után elhangzik az addig megtett távok száma is. Az eredményt az összes teljesített táv száma adja. Az adminisztráció könnyítése miatt az első hiba (nem éri el hangjelzésre a vonalat) beleszámít az összeredménybe.

A tesztnek akkor van vége, ha másodszor sem sikerül elérni a vonalat (a hibáknak nem kell egymás követőnek lennie, a teszt mindig befejeződik két hiba után, függetlenül attól, mikor történt).

A tanulók 20 méteres állóképességi ingafutás teszt eredményei három zónába kerülhetnek (6. ábra), amelyek határértékei nemtől és életkortól függően változnak. Ha a tanuló eredménye az egészségzónába esik, akkor megfelelő aerob kapacitással bír az optimális fittségi állapothoz. A tanuló számára megfogalmazható szöveges értékelés ez esetben az aktuális állóképességi szint fenntartásának szükségességére, illetve az önmagához mért továbbfejlődésre vonatkozhat. Ha az eredmény a fejlesztés szükséges, illetve a fokozott fejlesztés szükséges zónába kerül, akkor pedig a szöveges értékelésnek fel kell hívnia a tanuló figyelmét az egészségzónába kerülés fontosságára. Javaslatot kell megfogalmazni az állóképességet fejlesztő gyakorlatok rendszeres alkalmazására, az optimális keringési terhelést biztosító mozgásos tevékenységek rendszeres végzésének fontosságára. Az eredmények megítéléséhez szükséges egészségzóna- határértékeket a 10. táblázat mutatja.

Megjegyzés: Az alternatívaként ajánlott 15 méteres állóképességi ingafutás teszt hasonlóan történik a 20 méteres állóképességi ingafutás teszthez, mindössze a kimért szakasz hossza (15 m) és a használt hanganyag különbözik. Miután a tanuló teljesítette a 15 méteres ingafutást, a megtett távok számából egy konvertáló táblázat segítségével (ez megtalálható a mellékletek között) megállapítjuk, hogy mennyi 20 méteres távnak felelt meg a teljesítménye, majd a maximális oxigénfelvevő-képesség becslése ugyanolyan módszerrel történik, mint a 20 méteres ingafutás esetében.

• Mely képesség szintjét vizsgálja a 20 méteres állóképességi ingafutás teszt?
• Sorolja fel a végrehajtás szempontjait és az általános hibákat!
• Hogyan kell mérni a teszteredményt?
• Hogyan értékeljük az eredményeket?